Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


2011.06.10

2011.06.10

Etiópia 200 db T-72-es harckocsit vásárol Ukrajnától. A több mint 100 millió dollárért cserébe a harckocsikon nem részletezett modernizálások lesznek végrehajtva, melyek a motort, a fegyverrendszert és a páncélzatot egyaránt érintik.

Érdekes interjú jelent meg a napokban a világhálón, egy pakisztáni pilótával, aki Törökországban repült F-16-on cserepilótaként. Mint kiderült a két ország már két évtizede szinte rendszeresen lehetőséget biztosít általában két-két fő számára a másik országban történő repülésre. Ezt megkönnyíti, hogy mind a két országban rendszerben van a T-37 kiképzőgép, és a a már említett F-16-os.

A pilóták általában két évet töltenek el a partnerország légierejében, de ez az időtartam akár kevesebb, de akár több is lehet. A kiválasztás során az addigi tanulmányi eredmény mellett számít a századparancsnokok értékelése, na és persze a levegőben töltött órák száma is. A török részéről követelmény, hogy legalább 250 órát repüljön a kijelöl pakisztáni a Fighting Falconon. Az interjút név nélkül adó pilóta elmondása szerint az F-16-osra kerülése előtt 450 órát repült F-7P-n is. 

Elmondása szerint a TuAF-nál repülte mind a három verziót (Block 30, 40 és 50) és ő volt a második pakisztáni, aki az 50-essel a levegőbe emelkedhetett. Ezt, az tett lehetővé, hogy az Egyesült Államok megengedte Pakisztán számára a korszerűbb Block 52-esek beszerzését. A két ország pilótáinak képzési szisztémája közötti különbségre vonatkozó kérdésre a pilóta elmondta, hogy a törökök inkább az Egyesült Államok és a NATO előírásoknak megfelelő képzést biztosítanak a pilótáik számára. Ez az elmúlt évtizedek háborúiban szerzett tapasztalatokon alapul. A pakisztáni pilótákat kevésbé merev rendszerben képzik ki.

Az Anatolian Eagle hadgyakorlat is szóba került, ahol pakisztániak már több pilótája is bizonyíthatta tudását. Az információk szerint a gyakorló légiharcokban háromszor is sikerült „lelőni” a brit Typhoon gépeket. Ez azonban véleménye szerint annak tudható be, hogy az angol pilótákat inkább a látótávolságon túli légiharcra készítették fel, míg a pakisztániak inkább a közeli légiharcban jeleskednek.

Az interjú során szóba került a JF-17-es Thunder esetleges törökországi rendszeresítésének kérdése is. Mint elmondta nem tud arról, hogy érdeklődnének a típus után, a még szolgálatban lévő F-5-ösök váltótípusa az F-16-os és az F-35-ös lesz Törökországban.

Saját jövőjének alakulásáról annyit elárult, hogy most visszatérte után a Block 52-ekkel felszerelt alakulathoz fog kerülni. Átképzését, mely a törökországi Block 50-essel szerzett tapasztalatok alapján nem lesz valami hosszadalmas és inkább a csapásmérésre koncentrál (mivel Törökországban leginkább a légharc fortélyait ismerte meg a típussal) Pakisztánban végzik, az USA-ban oktatói képesítéssel hazatérő társai. A gyártó, a Lockheed Martin által megjelentetett első fotókon a PAF 52-ei illeszkedő póttartályok nélkül voltak láthatók, így sokan azt hitték ezek nem kerültek beszerzésre. A pilóta elmondta, hogy a 18 gép számára megvásárlásra kerültek és átadásuk ebben a hónapban fejeződik majd be.

Az új Falconok települési helye a Jacobabad melletti repülőtér lesz, melyet amerikai segítséggel korszerűsítettek az Enduring Freedom hadművelet támogatása céljából. Ez a bázis a nemrég végrehajtott korszerűsítés mellett azért is jó hely az új gépek számára, mivel az eladást különféle kitételekhez kötötte az USA. Egyik ezek közül, hogy az országban tartózkodó kínaiak nem férhessenek hozzá a gépekhez és erre a legjobb megoldásnak azt találta a pakisztáni vezetés, ha egy olyan repülőtérre viszi a gépeket, ahol nem dolgoznak kínaiak. Így tehát a Jacobabad melletti repülőtér az amerikaiak számára is megfelelő volt. A gépek üzemeltetésében természetesen besegítenek majd amerikaiak, azonban ők jobbára gyártó emberei lesznek. A csúcstechnikát képviselő eszközök, mint például a JHMCS sisakdisplay, vagy a Sniper célzókonténer javítását az USA-ban fogják végezni.  

Az eladás fontos kitétele volt, hogy a gépek csak Pakisztánban hajthatnak végre harcfeladatot, természetesen itt a terroristák elleni bevetéseket kell érteni. A gépek nyomonkövethetőségére vonatkozó kérdésre igen érdekes válasz született. Törökországi kinnttartózkodása folyamán szóba került ez a kérdés és a törökök elmondása szerint egy Block 50-es katasztrófájának kivizsgálása során, (melyben a gépet vezető pilóta elhunyt) az összegyűjtött roncsok elemzésekor több olyan alkatrészt is megtaláltak, amelyek az USA-ban készültek. Bár Törökországban gyártják a Fighting Falcont, bizonyos alkatrészek az Egyesült Államokból érkeznek és Törökországban csak beszerelésre kerülnek. A baleset okának feltárása folyamán ezek is kinyitásra kerültek és eddig nem látott alkatrészeket tartalmaztak. A gyártóhoz intézett kérdésre, mely szerint mi ez a berendezés, az egyik esetben az a válasz érkezett, hogy ez egy nyomkövető.

Indiában 2014-től kezdődhet az Arjun harckocsik MKII-es szériájának sorozatgyártása.

A Magyar sasok című film: